Visszamenőleg pótlok most, a nyári edzésekről írtam néha beszámolót a Kutyával futunk FB csoportba, ezeket osztanám meg itt is. :)
Gyakorlatilag április utolsó hete óta szigorú edzéstervet követek, aminek a pulzuskontroll az alapja, ergo idegesítően lassan kell fussak. De más látom a fejlődést, és szerintem minden közép- és hosszútávfutónak bele kéne kicsit ásnia magát a témába, mert hatékony. :) Csak épp nekem a nullával egyenlő volt az alapom. Suliban a Cooper-tesztet mindig sétáltam a barátnők nógatására. XD
2019. május 5. - Diesel
Ma otthon hagytuk Mollyt, aki esőben szobanövénynek szokta álcázni magát (pedig utcakutya volt valaha...), és elvittem Dieselt magammal a 45 perces PK-s futásra.
Úgy érzem, hogy mini lépéseket teszek csak a kitűzött célok felé, mert egyelőre marha lassú tempóban kocogok a meghatározott zónában DE minden futás nagyon jól esik, és nagyon várom. Eddig, míg csak úgy futkostam a magam elé kötött kutyákkal, kicsit kettőt előre - egyet vissza jellemezte a fejlődésemet. Mindig volt kedvem elindulni, de általában vártam a végét. Most nem, most csak élvezem amíg tart, és mindig úgy hagyom abba, hogy de jó lett volna még ennyit menni.
Plusz egy nagy előny az, hogy a lassabb tempó mellett van erőm figyelni a formára is, ebben ugyanis sose voltam jó.
Nagyon nehéz elengedni a teljesítményorientáltságot, ezért is takarom le a megtett távot. Most nem akarok foglalkozni vele, majd fél év múlva összehasonlítást teszek.
(Mivel a környéken agyagos utak vannak, így a 30 mm eső után nem volt alkalmas a terep futásra - max csúszni. Ezért a bringaútra mentünk, kutya a lovakkal játszott, meg a patakparton és mezőn futott)
45 percet futottunk, de olyan szívesen futottam volna még tovább is - de tartom magam az edzéstervhez és a kevesebb néha több. :)
A pulzusövem a 12. Percben kiírta, hogy alacsony az elem töltöttsége, és onnantól ugrált az érték, úgyhogy csak kb a fele futást sikerült zónában tölteni... De ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat nyúllal, fácánokkal és őzekkel
Ja és nagy hiba volt aszfaltos cipővel elindulni a saras, csúszós terepre
A meleg baromira lassít amúgy, de nem annyira mint azok az önző és bunkó horgászok, akik a bicikliúton száguldoznak reggel a tóhoz autóval... Szóval rossz döntés volt a mai útvonal, de legközelebb okosabb leszek.
Pulzuskontrollos edzés volt, de sztem a fele értékelhetetlen, ahogy az idegtől felugrott a pulzusom 160 fölé, aztán le 140 alá ahogy félrehúzódva vártam hogy elmenjenek, holott 150-155 között kellett volna tartsam.
Viszont elengedtem, hogy kitakarjam a tempómat ... Elengedtem végre a teljesítménykényszert... igen, 8-9 perc/km az aerob zónás futásom (bemelegítéssel, levezetéssel megállásokkal), de alig várom, hogy pár hónap múlva összehasonlítsam a mostanival.
2019. július 26. - Diesel, Molly, Bodza
Reggel 6-kor sikerült csak indulni, de még így is mienk volt az Ezüstpart a mai intervall edzésre. :) Futottunk, úsztunk, labdáztunk. Szokatlanul sík a terep nekem, de imádom. Meg a kutyák is :D
2019. augusztus 2. - Molly, Diesel
Nem is tudom hol kezdjem... Az övemmel van valami, az elején nem mér jól. A futásom viszont ma nagyon nagyon jól sikerült.
Feladat: 150-155 közötti pulzussal 50 perc futás, közben 5 perc úgy, hogy 30 mp sprint - 30 mp laza
Ma mindkét kutyám angyal volt, kivéve a végén meg kellett álljak összegyűjteni a kakaevő mentettet. Igen, iszonyú lassú vagyok. Ezért kb. el is engedtem a számokat azon kívül, hogy hány percet kell fussak és hogy milyen pulzuson. Amúgy is mivel bemelegítő kocogás és levezető séta is van benne, tök más képet fest. Mégis annyira zavart eleinte. Szívesen futnám a hatperceseket magas pulzuson, mert az "jól mutat" (hejj pedig az is milyen lassú másoknak) meg akkor úgy érzem csináltam is valamit. A mai után viszont úgy éreztem hogy wow, ez hatékony, jó irányba haladok. Úgyhogy kicsit meglestem a számokat, hogy hasonló időjárásban mit futottam. Pedig mivel a pulzust 500 dolog befolyásolja, ez sem mérvadó. De korábban 9 perc felett voltam és össze vissza ugrált a pulzusom. A mai egyenletes görbe, a sprintek előtt stabilan 9 perc/km alatt van. Utána 9:30 körül. Szintén egyenletes. Kommentben felteszem hogy milyen girbegurba volt a pulzusom 2 hónapja. Most pótlom be amit eddig sose csináltam: az alapozást. Remélem igaz a mondás, hogy a jó munkához idő kell, mert lassan haladok, viszont haladok! Ha egyszer eljutok újra a hatpercesre akkor azt könnyedén akarom futni, nem levegő után kapkodva és ez így is lesz.
Tegnap találkoztam Edinával, és kaptam rengeteg tippet, segítséget tőle. A legnagyobb segítség az elhangzott összefoglaló mondata volt, és hátha van akinek ez az utolsó löket hiányzik, hogy belevágjon: "Magas pulzuson a szív túlél, alacsonyon alkalmazkodik". Tök jó volt, hogy szinte semmi újat nem mondtam neki, (szinte) mindenki úgy kezdi mint én, a fejlődés üteme az, ami már mástól - genetika, étkezés, stb. - is függ. Úgyhogy leírom, én hogy kezdtem:
Általában fél éveket futottam, aminek a végére mindig eljutottam egy ilyen épphogy 6 perc alatti tempóhoz ami aztán stagnált, nekem meg lankadt a kedvem mert 1 óránál tovább nem is bírtam tartani a tempót, hiába adtam bele mindent, nem gyorsultam, jött a fél év szünet, aztán elölről az egész. Mostmár azt gondolom, hogy a szervezetemnek sokk volt, hogy nulla bemelegítés után 180+ pulzuson végigszenvedtem a kitűzött távot.
Semmi alapom nem volt az egészhez, és a terhesség alatt bár aktív maradtam, azért az se ugyanaz, gyakorlatilag a 0 alól kezdtem újra futni, de most okosan akartam. A pulzuskontrollt még a terhesség alatt javasolta a dokim amúgy, na meg azt mondta sétáljak csak, hogy ne zötykölődjek... dehát tök rosszul csináltam, mert nem értettem hozzá. Ezért és sok más okból is idén rávettem magam, hogy szakértő segítségével edzzek.
Ma végre visszatértünk a lankás terepre a totál sík helyett, amit már kutyák és én is untunk. A pulzusgörbe megint keszekusza (a mai kifejezetten az a pocsolyakerülgetés miatt), de kezdek ráérezni. Na meg amikor elkezdtem, ha gyorsabb voltam azonnal felugrott az érték, ma már ugyanahhoz nagyobb igénybevétel kell, aztán lassan ment vissza - ma pillanatok alatt. És igen, nagyon lassú vagyok, de legalább nem álltam le a futással fél év után, motiváltabb vagyok, mint valaha, és a határ a csillagos ég, csak türelem kell. :)
2019. szeptember 3. - Molly, Diesel
Bent vagyunk a bűvös 8 perc/km alatt (aerob zónás futás). Igaz, ebben van 15 perc tempó futás is, de van benne 3 megállás is, amiből egyiknél konkrétan 30bpm-mel csökkent a pulzusom, olyan hosszan kellett állnunk (megint kijött ránk a pincsikeverék és sajnos ő konkrétan harap amit ér, hiába kicsi. A másik két alkalommal neveletlen kölyökkutya miatt kellett behívni, pórázra venni őket).
A görbém viszont értékelhetetlen lett szerintem (ilyenkor sajnálom Edinát), ugyanis a hűvös időben a megszokott tempómmal sokkal alacsonyabb volt a pulzusom. Így mindig gyorsítanom kellett, és ezzel sokszor túllőttem a max 155 pulzust (igaz max 2 bpm-mel), az egész egy nagy cikkcakk lett, pedig mostanában egész jól szoktak amúgy sikerülni. Érzetre szuper volt, kiskutyák csuda ügyesek.
Szabadon futhatnak mellettem, 12x megteszik közben azt a távot amit én lekocogok, és bár Diesel eddig is rajtam tartotta a szemét, mostmár Molly is sokat visszacsekkol, sokkal figyelmesebb. Én meg imádom nézni ahogy felszabadultan játszanak körülöttem, szimatolnak, pockoznak, mikor mit. Nagyon élvezik :) (hozzáteszem sétálni és túrázni is szoktunk, de azt négyesben, babával)
Itt a jó idő, előkerült a bringa is, amin finoman szólva továbbra sem vagyok túl ügyes....
Gyakorlatilag április utolsó hete óta szigorú edzéstervet követek, aminek a pulzuskontroll az alapja, ergo idegesítően lassan kell fussak. De más látom a fejlődést, és szerintem minden közép- és hosszútávfutónak bele kéne kicsit ásnia magát a témába, mert hatékony. :) Csak épp nekem a nullával egyenlő volt az alapom. Suliban a Cooper-tesztet mindig sétáltam a barátnők nógatására. XD
2019. május 5. - Diesel
Ma otthon hagytuk Mollyt, aki esőben szobanövénynek szokta álcázni magát (pedig utcakutya volt valaha...), és elvittem Dieselt magammal a 45 perces PK-s futásra.
Úgy érzem, hogy mini lépéseket teszek csak a kitűzött célok felé, mert egyelőre marha lassú tempóban kocogok a meghatározott zónában DE minden futás nagyon jól esik, és nagyon várom. Eddig, míg csak úgy futkostam a magam elé kötött kutyákkal, kicsit kettőt előre - egyet vissza jellemezte a fejlődésemet. Mindig volt kedvem elindulni, de általában vártam a végét. Most nem, most csak élvezem amíg tart, és mindig úgy hagyom abba, hogy de jó lett volna még ennyit menni.
Plusz egy nagy előny az, hogy a lassabb tempó mellett van erőm figyelni a formára is, ebben ugyanis sose voltam jó.
Nagyon nehéz elengedni a teljesítményorientáltságot, ezért is takarom le a megtett távot. Most nem akarok foglalkozni vele, majd fél év múlva összehasonlítást teszek.
(Mivel a környéken agyagos utak vannak, így a 30 mm eső után nem volt alkalmas a terep futásra - max csúszni. Ezért a bringaútra mentünk, kutya a lovakkal játszott, meg a patakparton és mezőn futott)
2019. május 24. - Diesel
45 percet futottunk, de olyan szívesen futottam volna még tovább is - de tartom magam az edzéstervhez és a kevesebb néha több. :)
A pulzusövem a 12. Percben kiírta, hogy alacsony az elem töltöttsége, és onnantól ugrált az érték, úgyhogy csak kb a fele futást sikerült zónában tölteni... De ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat nyúllal, fácánokkal és őzekkel
Ja és nagy hiba volt aszfaltos cipővel elindulni a saras, csúszós terepre
2019. június 9. - Molly, Diesel
Mivel én 28 fokig vagyok üzemképes, ezért ma hajnalban mentünk mi is. :) (Hétköznap sajnos nem tudom megoldani a hajnalit, így ott marad a naplementés egyelőre). Kutyuskák fürödtek is meg találkoztunk egy agárral, cuki volt A meleg baromira lassít amúgy, de nem annyira mint azok az önző és bunkó horgászok, akik a bicikliúton száguldoznak reggel a tóhoz autóval... Szóval rossz döntés volt a mai útvonal, de legközelebb okosabb leszek.
Pulzuskontrollos edzés volt, de sztem a fele értékelhetetlen, ahogy az idegtől felugrott a pulzusom 160 fölé, aztán le 140 alá ahogy félrehúzódva vártam hogy elmenjenek, holott 150-155 között kellett volna tartsam.
Viszont elengedtem, hogy kitakarjam a tempómat ... Elengedtem végre a teljesítménykényszert... igen, 8-9 perc/km az aerob zónás futásom (bemelegítéssel, levezetéssel megállásokkal), de alig várom, hogy pár hónap múlva összehasonlítsam a mostanival.
Reggel 6-kor sikerült csak indulni, de még így is mienk volt az Ezüstpart a mai intervall edzésre. :) Futottunk, úsztunk, labdáztunk. Szokatlanul sík a terep nekem, de imádom. Meg a kutyák is :D
Nem is tudom hol kezdjem... Az övemmel van valami, az elején nem mér jól. A futásom viszont ma nagyon nagyon jól sikerült.
Feladat: 150-155 közötti pulzussal 50 perc futás, közben 5 perc úgy, hogy 30 mp sprint - 30 mp laza
Ma mindkét kutyám angyal volt, kivéve a végén meg kellett álljak összegyűjteni a kakaevő mentettet. Igen, iszonyú lassú vagyok. Ezért kb. el is engedtem a számokat azon kívül, hogy hány percet kell fussak és hogy milyen pulzuson. Amúgy is mivel bemelegítő kocogás és levezető séta is van benne, tök más képet fest. Mégis annyira zavart eleinte. Szívesen futnám a hatperceseket magas pulzuson, mert az "jól mutat" (hejj pedig az is milyen lassú másoknak) meg akkor úgy érzem csináltam is valamit. A mai után viszont úgy éreztem hogy wow, ez hatékony, jó irányba haladok. Úgyhogy kicsit meglestem a számokat, hogy hasonló időjárásban mit futottam. Pedig mivel a pulzust 500 dolog befolyásolja, ez sem mérvadó. De korábban 9 perc felett voltam és össze vissza ugrált a pulzusom. A mai egyenletes görbe, a sprintek előtt stabilan 9 perc/km alatt van. Utána 9:30 körül. Szintén egyenletes. Kommentben felteszem hogy milyen girbegurba volt a pulzusom 2 hónapja. Most pótlom be amit eddig sose csináltam: az alapozást. Remélem igaz a mondás, hogy a jó munkához idő kell, mert lassan haladok, viszont haladok! Ha egyszer eljutok újra a hatpercesre akkor azt könnyedén akarom futni, nem levegő után kapkodva és ez így is lesz.
2019. augusztus 4. - Diesel
Az előző posztban említettem, hogy meghibásodott a pulzusmérő övem, úgyhogy mára már semmit nem mért (vagyis de, fekvő helyzetben 32-t és 220-at egy másodpercen belül...), ezért Edina engedélyével ma bekötöttem Dieselt és örömfutást tartottunk.
És WOOOOOOOW 😲
A PULZUSKONTROLL BAROMI HATÉKONY, mostmár látom is.
Ezen az útvonalon 6:36 perc/km volt a kutyás leggyorsabb időm. Ehhez képest most 5:56, a kép magáért beszél. De ami sokkal lényegesebb, hogy én anno azért kerestem fel Edinát, mert felfelé nem bírtam futni kutya rásegítésével se, lassan se, bele kellett sétáljak, pedig mint a görbe is mutatja, nem egy nagy emelkedőről van szó. Ma felfutottam rajta! Csigalassan (7-7:30 között) viszont egyenletes tempóval!
Felrakom a szint-sebesség görbét, mert úgy hitelesebb, ez az idő amit ma futottunk abszolút bruttó idő, nem volt óramegállítás (régebben - pk előtt - gyakran állítgattam ha ki kellett tekeredni a pórázból, vagy Molly kakilt, igaz ezek néhány mp, de a végén számít, összeadódik), olyan flow-ban voltam, hogy fotózni is elfelejtettem, így itthon nagy nehezen szelfiztünk egyet. (Két rövid félreállás van benne az elején amíg elengedtem két autót az utcában, aztán a terepen már nem volt okunk megállni)
És a legeslegjobb az egészben: BÍRTAM VOLNA MÉG. Volt még bennem, bár biztosan magas volt a pulzus, nem akartam meghalni a végére sem
Úgyhogy hajrá, fussatok lassan, hogy gyorsuljatok!
És WOOOOOOOW 😲
A PULZUSKONTROLL BAROMI HATÉKONY, mostmár látom is.
Ezen az útvonalon 6:36 perc/km volt a kutyás leggyorsabb időm. Ehhez képest most 5:56, a kép magáért beszél. De ami sokkal lényegesebb, hogy én anno azért kerestem fel Edinát, mert felfelé nem bírtam futni kutya rásegítésével se, lassan se, bele kellett sétáljak, pedig mint a görbe is mutatja, nem egy nagy emelkedőről van szó. Ma felfutottam rajta! Csigalassan (7-7:30 között) viszont egyenletes tempóval!
Felrakom a szint-sebesség görbét, mert úgy hitelesebb, ez az idő amit ma futottunk abszolút bruttó idő, nem volt óramegállítás (régebben - pk előtt - gyakran állítgattam ha ki kellett tekeredni a pórázból, vagy Molly kakilt, igaz ezek néhány mp, de a végén számít, összeadódik), olyan flow-ban voltam, hogy fotózni is elfelejtettem, így itthon nagy nehezen szelfiztünk egyet. (Két rövid félreállás van benne az elején amíg elengedtem két autót az utcában, aztán a terepen már nem volt okunk megállni)
És a legeslegjobb az egészben: BÍRTAM VOLNA MÉG. Volt még bennem, bár biztosan magas volt a pulzus, nem akartam meghalni a végére sem
Úgyhogy hajrá, fussatok lassan, hogy gyorsuljatok!
2019. augusztus 14. - Molly, Diesel
Általában fél éveket futottam, aminek a végére mindig eljutottam egy ilyen épphogy 6 perc alatti tempóhoz ami aztán stagnált, nekem meg lankadt a kedvem mert 1 óránál tovább nem is bírtam tartani a tempót, hiába adtam bele mindent, nem gyorsultam, jött a fél év szünet, aztán elölről az egész. Mostmár azt gondolom, hogy a szervezetemnek sokk volt, hogy nulla bemelegítés után 180+ pulzuson végigszenvedtem a kitűzött távot.
Semmi alapom nem volt az egészhez, és a terhesség alatt bár aktív maradtam, azért az se ugyanaz, gyakorlatilag a 0 alól kezdtem újra futni, de most okosan akartam. A pulzuskontrollt még a terhesség alatt javasolta a dokim amúgy, na meg azt mondta sétáljak csak, hogy ne zötykölődjek... dehát tök rosszul csináltam, mert nem értettem hozzá. Ezért és sok más okból is idén rávettem magam, hogy szakértő segítségével edzzek.
Ma végre visszatértünk a lankás terepre a totál sík helyett, amit már kutyák és én is untunk. A pulzusgörbe megint keszekusza (a mai kifejezetten az a pocsolyakerülgetés miatt), de kezdek ráérezni. Na meg amikor elkezdtem, ha gyorsabb voltam azonnal felugrott az érték, ma már ugyanahhoz nagyobb igénybevétel kell, aztán lassan ment vissza - ma pillanatok alatt. És igen, nagyon lassú vagyok, de legalább nem álltam le a futással fél év után, motiváltabb vagyok, mint valaha, és a határ a csillagos ég, csak türelem kell. :)
Bent vagyunk a bűvös 8 perc/km alatt (aerob zónás futás). Igaz, ebben van 15 perc tempó futás is, de van benne 3 megállás is, amiből egyiknél konkrétan 30bpm-mel csökkent a pulzusom, olyan hosszan kellett állnunk (megint kijött ránk a pincsikeverék és sajnos ő konkrétan harap amit ér, hiába kicsi. A másik két alkalommal neveletlen kölyökkutya miatt kellett behívni, pórázra venni őket).
A görbém viszont értékelhetetlen lett szerintem (ilyenkor sajnálom Edinát), ugyanis a hűvös időben a megszokott tempómmal sokkal alacsonyabb volt a pulzusom. Így mindig gyorsítanom kellett, és ezzel sokszor túllőttem a max 155 pulzust (igaz max 2 bpm-mel), az egész egy nagy cikkcakk lett, pedig mostanában egész jól szoktak amúgy sikerülni. Érzetre szuper volt, kiskutyák csuda ügyesek.
2019. szeptember 18. - Molly, Diesel
A pulzuskontroll legnagyobb nyertesei kétségtelenül a két kutyám :D Szabadon futhatnak mellettem, 12x megteszik közben azt a távot amit én lekocogok, és bár Diesel eddig is rajtam tartotta a szemét, mostmár Molly is sokat visszacsekkol, sokkal figyelmesebb. Én meg imádom nézni ahogy felszabadultan játszanak körülöttem, szimatolnak, pockoznak, mikor mit. Nagyon élvezik :) (hozzáteszem sétálni és túrázni is szoktunk, de azt négyesben, babával)
Itt a jó idő, előkerült a bringa is, amin finoman szólva továbbra sem vagyok túl ügyes....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése