2022. február 12-én elmentem életem első igazi téli magashegyi túrájára. Az előkészületeket az előző bejegyzésben szedtem össze, most pedig következzen a túrabeszámoló. :)
*A bejegyzés nem szponzorált termékmegjelenítést tartalmaz*
A tervezés során több lehetséges alternatív útvonal került szóba, amik esetleg nektek olvasóknak jó ötlet lehet, ezt kisebb méretű betűkkel összefoglalom a bejegyzés végén.
Végül a Hosszú-tavi menedékházat néztük ki célnak Hrebienok (Tarajka) felől.
Amilyen precízen készültem és kinyomtattam mindent, senki nem kért semmit tőlem a határon Somoskőújfalunál. Egy rendőrautó állt ott, de simán továbbhajthattam. Rimaszombatnál összeültünk a kocsimba és én vezettem végig. Bár a hóláncot beraktam, nem volt rá végül szükség. Nagyjából az Alacsony-Tátra magasabb részein volt pár csúszós rész de abszolút nem okozott problémát vezetés közben.
| Zöld jelzés Tarajkától a vízesések felé |
Több kialakított parkoló is van Ótátrafüreden, a napi díj 10€ amit kártyával is lehet rendezni az automatánál.
Eredeti terv szerint Starý Smokovectől (Ótátrafüred) a siklóvasúttal mentünk volna fel Tarajkáig, de akkora sor volt, hogy mire kiálltuk volna, fel is érünk gyalog, így útra keltünk a zöld jelzésen. Többen is így döntöttek, mert konkrétan tömegek meneteltek Hrebienok felé. Aki mégis a siklóvasutat választja mert pl. nyáron nem akar betonon felsétálni, az számoljon azzal, hogy szájkosár kötelező a kutyára.
Tarajkáig néha a zöld jelzés a szánkópályán megy, a turistáknak pedig az út bal széle van kijelölve, így itt érdemes figyelni és rövidre fogni a kutyákat.
Tarajkán is annyian voltak, hogy megbeszéltük, hogy a Jégtemplomhoz visszafelé megyünk be de nem várjuk most ki a 30 méteres sort, inkább gyorsan elindultunk a vízesések felé a zöld jelzésen.
Tavasszal elképesztő látványt nyújthatnak ezek a vízesések, viszont most az elmúlt két hétben leesett több, mint egy méter hó, aztán az erős szél a völgyekben, oldalakban rendesen összefújta a friss havat 1.5 méteres vagy több magasságra, így a jégre is rárakódott a vastag hóréteg, és nem volt kifejezetten látványos. Ellenben séta közben balra a hegyoldalban leomló befagyott vízesésen jégmászókat láttunk (életemben először egyébként :D )
| A kép jobb oldalán a háttérben az egyik hófödte vízesés |
Hamar elérkeztünk az elágazásig ahonnan nekünk a kéken a Zbojnicka chata (Hosszú-tavi menedékház) felé kellett vennünk az irányt. Nagyjából 1400 méterig fenyvesben haladtunk, a kitett rész ezután következett. Itt megcsappant a túrázók száma, zömében síalpinisták jöttek felfelé, és túrázók elvétve, de ritka volt hogy senki se volt látótávolságban.
1500 méter magasan az erdőből kiérve már azért fújt a hűvös hegyvidéki szél (olyan -10 fok körül), és mivel a kutyák végig pórázon jöttek, szinte kizárólag a fotókhoz csatoltuk le őket, ezért megkapták a kabátjaikat (Non-stop Glacier 2.0)
Téli magashegyi túrán én semmiképp nem ajánlom, hogy póráz nélkül szaladgáljon a kutya. Az elmúlt hetekben annyi hó esett, hogy a kitaposott részről letérve derékig is belesülyedhettünk, illetve előfordulhatnak kisebb "hópárkányok" (nem vagyok teljesen biztos benne, hogy alacsonyabb részeken így hívják-e az összefújt havat, ami alatt nincs föld), amire lépve pedig lezúghat a meredek oldalban a kutya és komolyan megsérülhet. Plusz veszélyforrást jelent a rengeteg síalpinista (felfelé sítalpon túráznak, lefelé csúsznak merészen. Odafigyelnek, de gyorsak, ezért pl egy behívás közbeni kutya elég komoly baleseti veszélyforrás). Valószínűleg ezeknek köszönhetően télen több tábla is figyelmeztet a póráz használatára.
Szerencsére a dogtrekking egy szuper sport, úgyhogy bár a nap nem a szimatolás és rohangálás fényében telt, Diesel nagyon élvezte, hogy egész túrán vontathat a Nonstop cuccával. :) Non-stop Freemotion húzóhám volt rajta, rajtam a CaniX beülő és a bungee póráz. Azért választottam ezt a beülőt, mert így a derekam helyett a fenekemen oszlott el a súly, illetve így a kabátot nem húzta fel a feszülő pánt.
Fizikai felkészülésre egyébként nem volt különösebb szükség, aktívak vagyunk ugye mindig, és sem a túra hossza, sem a szintkülönbség nem teljesíthetetlen komolyabb felkészülés nélkül, de aki télen vág neki, az számoljon azzal, hogy hóban haladni nagyjából olyan, mint homokban, tehát lassító tényező.
| Kabátok használatban |
A menedékház előtti kb. 1 kilométer egy igen meredek kaptató, amit érzetre legalább egy óra alatt sikerült megtenni (a valóságban nem tudom mennyi volt). Szűzhó is volt, de csúszott is, úgyhogy a hómacska jó szolgálatot tett. Ráadásul vagy nem ettem eleget reggel vagy már akkor lappangott bennem a covid és azért merültem le közben (pedig Diesel érezhetően sokat segített a húzással), de nagyon jól esett a menedékházba megérkezve enni egyet.
A menedékház egyébként rendesen elbújt a hóban, az ablakok feléig odafújta a sok havat az elmúlt időszak időjárása. Kis pihenés és melegedés után kimentünk fotózni és csodálni kicsit a tájat, de az órám szerinti -16 fok azért nem volt épp kellemes egy helyben állva, márpedig mi ugye menetre öltöztünk fel, így hamar elindultunk lefelé.
| itt lett egyre meredekebb a kaptató |
| A képek nem is adják vissza igazán, hogy milyen meredek részeken gyalogoltunk felfelé |
| a szakálla is megfagyott kicsit :) |
A csúszásgátló hómacska elképesztő jól szuperált, de a biztonság kedvéért Dieselt a nagy meredeken lefelé haladva nyakörvre csatoltam és magam mögé utasítottam, ő meg nagyon cukin szót is fogadott. ❤️
Visszatérve az elágazáshoz, már nem a zöld jelzésen haladtunk a vízesések mentén, hanem a hegyoldalban a piroson, ahonnét csodás volt a panoráma.
| Panoráma a menedékháztól délkelet felé |
| Glacier Jacket 2.0 termékfotó :D |
| délkeleti panoráma ismét |
| észak felé |
| hegycsúcsok északnyugati irányban |
| visszafelé indulva nyakörvre csatolva a meredeken (utána magam mögé küldtem) |
Tarajkán már nem fogadott minket a reggeli tömeg, a jégdóm előtt sem volt sorbanállás, így bementünk megnézni ezt a csodálatos művet. (Egy acélvázas sátor védi az időjárástól - így ugye nem esik rá és nem fedi be a hó vagy olvad el a napon - és gyönyörűen ki van világítva). Eddigre már nem volt ott beléptetés sem, aki az oltásokat ellenőrizze, és bent sem vette mindenki szigorúan a maszkviselési szabályokat. A belépés egyébként díjtalan.
| Jégtemplom Tarajkán, ingyenesen látogatható |
Innen szép naplementében sétáltunk le a kocsihoz, majd vezettem haza a sötétben, kezdődő torokfájással(, amiről azt hittem, hogy csak megfújt a szél, másnap kiderült, hogy az egész család covidos, de főleg a kislányom, akivel a hét első felét sikerült a Heim Pálban tölteni emiatt...). Hazafelé a Ráróspusztai határátkelőn jöttem vissza, ahol senki nem volt (két falut köt össze egy híd az Ipolyon, azt hiszem tavaly vagy előtte adták át.
Ami lemaradt az előző blogból az a hóvakság. A mostani útvonalunk délkeleti fekvésű völgyben volt, aminek az árnyékos oldalában vezetett a turistaút, így nem vakított a hó, de egyébként érdemes síszemüveggel és fényvédő krémmel készülni. :)
Remélem hamarosan lehetőségem nyílik újra magashegyekben túrázni, de azért addig sem leszünk tétlenek! Ti túráztatok már a Magas-Tátrában? Merre jártatok?
A bejegyzés elején ígért útvonal alternatívák:
1. Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) a sárga jelzésen: nagyon könnyű, kezdőknek való útvonal, a tó környéke pedig gyönyörű, de az útvonal szinte végig erdőben megy és mindhárman voltunk már ott, ezért ezt hamar elvetettük.
2. Csorba-tó-Poprádi-tó séta. Ez inkább kellemes hegyi séta gyönyörű fenyvesekben, és csak Z terv volt, ha esetleg a lavinaveszély egész télen ellenünk dolgozna. :D
3. Tarajka felől a Téry menedékház (Téryho chata), ez a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza (2015 m), télen és nyáron is rendkívül népszerű. Ez talán egy haladóbb téli túraútvonal, extra meredek tófallal, ami gyakran le van fagyva, több kicsúszás is történik, idén ebből adódóan egy haláleset is volt. Ezt az útvonalat pontosan ezért vetettük el, a kutyákat biztonságosabb részen akartuk tesztelni (ahogyan az új felszerelést is).
4. Alacsony-Tátra gerinctúra felvonóval, ezt pénzügyi megfontolásból halasztottuk.
/ Gyerekekkel szuper túraötlet lehet siklóvasúttal felmenni, majd a zöld-piros kört megtenni (ha jól bírja a gyerek akkor esetleg felmenni a Zamkovszki menedékházig is), Tarajkán megnézni a jégtemplomot, és a nap végén leszánkózni. :) /
Megjegyzések
Megjegyzés küldése