Régóta szerepelt a magyar látványosságok között a bakancslistámon, de amíg a közelben éltem, mégse mentünk el. Így most családlátogatás alkalmával néztem meg a pákozdi ingóköveket. :)
Pákozdon, az Ingókő utca elején hagytuk a kocsit, mivel volt egy ottlakók kivételével mindkét irányból behajtani tilos tábla, de úgy tűnik, csak mi voltunk szabályosak, mert a többi túrázó az utca felső végében kialakult kis parkolóban állt meg, amivel mi is 500 méterrel közelebbről indulhattunk volna neki.
Olivér a nagyi kezét fogta, az öcsém jött velünk mountain bikeon, Katinka pedig a hátamon nézelődött a Magyarinda hordozóban. :)
Eredetileg egy nagyobb kört néztem ki, de rajtam kívül álló okok miatt rövidíteni kellett, így 4.5 km lett, a piros kereszten felsétáltunk a dombtetőre, megnéztünk pár látványos kőalakzatot közöttük a legikonikusabbat is, majd visszasétáltunk szinte ugyanazon az útvonalon.
Ezen a környéken kevés az árnyék, fenyvesek és erdőfoltok váltják egymást felfelé, de fent nagyon kitett gyep van, bozótfoltokkal, így eléggé fújt a hideg szél, nyáron pedig a tűző nap miatt érdemes odafigyelni. Megbeszéltük, hogy tavasszal, picit jobb időben eljövünk majd az eredeti útvonaltervet lejárni, mert hiába pici a Velencei-dombság, van bőven felfedeznivaló, és elég hangulatos a kilátás is. :)
| Fenyvesek, kitett gyepek/bozótosok és kisebb erdőfoltok váltják egymást, a Velencei-tóra több helyen nyílik kilátás |
| Innen is a Velencei-tavat nézzük |
| Ezen a képen lettek a legjobbak a színek, méretek, a következő kettő pedig a kötelező pózolás :) |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése