Futás: a szügyi Leánykökörcsin kilátó

2022. március 26., Szügy környéke, Leánykökörcsin kilátó

Nagyjából sikerült beállnom arra, hogy minden hétvégén futok egyet. A hét nagyobb részén viszont görgőzök, úgyhogy ezek a futások nagyon jól esnek, és keringésileg tök jól bírom őket. :) 

Anyaként egyébként elképesztő módon kinyílt a világ. Le tudok lassítani annyira, hogy megfigyeljem a természetet, a madarakat, a virágokat. Mert ezeket tovább szeretném adni a gyerekeknek, szeretném, ha ők is tudnák értékelni az ilyen apró csodákat. Így most ez a blogbejegyzés is kicsit erről fog szólni, és Dieselre nem is annyira térek majd ki, mert annyira hozza mindig a formáját, hogy nem kell rá bosszankodni futás közben, csak megyünk együtt szinkronban és élvezzük a friss hajnali levegőt. :) 

Valójában azért indultam erre, mert reménykedtem, hogy találok még leánykökörcsint és fekete kökörcsint a titkos réten, de már elvirágzott miközben covidosan kórházaztam Katinkával. 

Cserébe megtudtam, hogy a kilátó tetején hollók fészkelnek és fotóztam pár kicsiny erdei vadvirágot. Magamba szívtam az ibolya és a fenyő illatát. Az odvas keltikéket külön nem fotóztam le, de gyönyörű szőnyeget alkotott az erdőben.

Tavaszi csillagvirág (háttérben a lilább a keltike)

Sárga tyúktaréj

Ibolya, egyes részeken teljesen belengte az illata az erdőt

Szügyi Leánykökörcsin kilátó

A hollófészket a kutty is kiszúrta :)