Túra: Dalmatákkal Recsk körül

2022. április 10. - igen, rossz dátumot írtam a videóban sajnos 🙈🤷🏻‍♀️

 A Dalmatások facebook csoport pár tagjával tettünk egy kört a Mátrában. 

Mindig ódzkodom a közösségi túráktól, több okból is, kutya szempontból is és edzettségi szempontból is, de a szocializáció jót tesz az ilyen falusi kutyáknak, mint az enyémek. Most csak Diesel jött velem, mert Mollynak ez már sok lenne távban és nyüzsgésben is. A múltkori mátrai is sok volt már neki, de sajnáltam volna otthon hagyni, viszont mostmár belátom, hogy neki jobb otthon így 10 évesen már.

Szombat este még azt terveztem, hogy a túra előtt lefutom a 7 km-es mátrai kutyás kört, de Salgótarjánba kellett menjek, így ott futottam a Medves fennsíkon, amiről ebben a bejegyzésben olvashattok: Kattints ide!

Ezután kérdéses volt, hogy rohannom kell haza a beteg gyerekekhez, de szerencsére téves riasztás volt, jól volt mindenki, így jó nagy késéssel indultam a többiek után Recskre. Közben Zsófival egyeztettünk, hogy utánuk megyek majd futva és valahol beérem őket. El is indultam futva a munkatábor parkolójából, őrposzt mellett, lesek mellett futottam és elgondolkodtam, hogy innen nem lehetett egyszerű megszökni.

Egy órával később indultam, de mivel az egész csapat később indult a tervezettnél, így kb 2 km-nél jártak, és pont megálltak pihenni egy réten, így kb 16 perc alatt be is értem, sőt leelőztem őket, mert kiderült, hogy pocit túlmentek az elágazáson. Jól alakult, mert innen kezdődött a kemény mátrai kaptató felfelé, először Szederjesvárra, majd a Jagusra.


Egészen kizöldült már a bükkös

Tesós fotó úton Szederjesvárra a második vadkerítés után

Csoportkép Szederjesvárnál


Lefelé Szederjesvártól

Tesós kép úton a Jagusra

Elég hosszan tudtunk gerincen haladni, és mivel a Mátra gerince éles, a lombkorona pedig még sehol sem volt teljes, sokáig gyönyörködtem a Mátralába (a Mátrától északra fekvő szelídebb domborzatú táj) panorámájában, időnként a Karancs tömbjére és a hegyes Salgó csúcsra pillantva - érdekes volt belegondolni, hogy onnan jöttem át ide, autóval semmi idő alatt át lehet érni, de azért belegondoltam, hogy akik itt élnek Mátraderecskén, Recsken, Parádsasváron, vajon hogyan szervezik a nagybevásárlásaikat, szakorvoshoz járást vagy hova járnak gimibe. Eldugott kis ékszerdoboz települések ezek.

Jagus

A Jagus fotogén fája




A Jagus után ketté is vált a csapat, innen ugyanis a parkoló 3 km volt lefelé, de Zsófi, Lea és én elvetemültek vagyunk, és mindenképp fel szerettünk volna menni az Oroszlánvárhoz, ami 300 méteren emelkedik közel 90 métert, tehát rövid, de meredek út várt ránk, de tudtuk, hogy a kilátás megéri. Nem sokat időztünk, 10 perc után indultunk a többiek után, és meglepő módon csak pár perccel utánuk értük el az autókat.

Oroszlánvár

Tesós kép Oroszlánvár előtt

Oroszlánvár mellett kilátás a Kékes felé


A recski kényszermunkatáborban álló emlékszobor


Megjegyzések