Verseny: Ensport VTM - Vértes minimaraton

 VTM 2023.03.26. 😍 (- aki a facebook posztot elolvasta, a vonal/kép alattról tudja folytatni :) )

Még télen hallgattam egy podcastet Csanyával, a szervezővel és hirtelen felindulásból be is neveztem végül a minimaraton távra (~13km, ~350m szint) amikor már csak 3 hely volt rá 🤣 Gyerekeket vállalta húgom és a nagyi ❤️ én meg mentem egyedül kikapcsolódni életem első kutya nélküli futóversenyére... 😁

Több felismerésem is volt a versenyen, például hogy a gyorsak se futnak végig az emelkedőn, hogy rajtnál a mezőny elejére kell állni, vagy hogy a lejtőkön még mindig lehetnék bátrabb. 🤣

De hatalmas meglepetésemre sikerült a 102 női induló közül a 6. helyen végezni úgy, hogy ráadásul a női első helyezett új pályacsúcsot állított fel, szóval nem volt gyenge a mezőny. Összesítettben a 19. lettem (189 induló volt), ergo a férfi indulók közül is csak 13 volt nálam gyorsabb. De ami mezőny nélkül is mérhető lényeg az az, hogy 5:39 perc/km lett az átlagtempóm, több 5 perc alatti ezressel! 350 méter szintkülönbséggel ez számomra űridő kategória volt másfél éve akár - amikor már a hatperces átlagnak is örültem volna és most is erre készültem, most pedig én futottam meg a saját egykori űridőmet... 😳

*Aki esetleg nem hallott még erről a versenyről, a terepfutas.hu szervezi, akik a legnagyobb létszámú magyar terepversenyeket, de "low-waste" szemlélettel (saját poharat, tányért kell vinni, nincs szemetelős befutó csomag, helyette befutó étel, sör és csoki. Az evőeszközöket adják, de mosogatható, stb. Nagyon ajánlom a Büntetőkör podcastet, amiben kicsit meg lehet ismerni a szervező nézeteit: https://thecsanya.hu/buntetokor-podcast/

Odaértem nagyon hamar pedig még óraállítás is volt, felvettem a rajtszámot és felhívtam Józsit, hogy adjon tuti tippeket, hogyan, mikor melegítsek, frissítsek-e. Reggelire amúgy két túrósbatyut ettem, könnyen emészthető és van benne energia. Megbeszéljük a melegítést, lelkemre kötötte hogy valamit kapjak be a frissítőponton, aztán valahogy szóba jött a helyezkedés.

Tömegrajt van, dugókás időmérés. Azaz a 200 ember egyszerre rajtol és a kb. 30 mp különbséget a mezőny eleje és vége között nem vonják le a végén. Ráadásul egyszerre indul a fél- és minimaraton. A hangosba bemondták, hogy előre álljon aki gyorsan akar futni és hátra aki élvezkedni jött. Hát én hátra akartam állni de edzőbá azt mondta a telefonba, hogy felejtsem el, egyáltalán nem vagyok lassú, álljak be valahova az elejére. Végül beálltam a 4. sorba, és gondoltam, hogy majd az út szélén futok és elengedem a gyorsakat.

Rajt előtti egyetlen fotó, mert pályafotót még nem találtam magamról 😅

Megvolt a rajt és tökre nem az volt amit vártam, helyette én kerülgettem pár futótársat, aztán mellém került egy ismerős aki félmaratont futni jött és az 5:20 körüli tempóban még beszélgettünk is pár mondatban. Vártam, hogy mikor húz el előre, mert szoktam látni a futásait Stravan, de ehelyett én hagytam el az emelkedőn őt (na persze nem sokkal, az ellenőrzőpontra 2 perccel később ért oda) - ez volt az első meglepetés.

A pályán egyetlen hosszú és kemény emelkedő volt ezen a távon, ahol tempós sétára váltottam, arra gondolva, hogy maradjon energiám lefelé meg lazább emelkedőkön futni. Csodálkozva néztem körbe, hogy MINDENKI sétára váltott körülöttem az "élmezőnyben". A teljesen elhúzó dobogósok gondolom felfutottak, de őket már nem láttam. 😅

A tetején ahogy lankásabb lett, újra belelendültem és ott volt az első dugóka pont :D (ellenőrző pont) ahol a félmaratonosok más irányba mentek tovább. Innen szinte azonnal elértem a frissítőpontot a hosszú lejtő végén, ahol egy fél banánt ettem, de ha nem mondta volna Józsi, akkor simán mentem volna tovább a célhoz, mert nagy szükségét nem éreztem az extra energiának. De ki tudja, lehet eléheztem volna a vége előtt és akkor bánhatom. Így viszont futottam lefelé a célhoz és egyszercsak egy rövid betonos szakasz után az erdőben az utolsó emelkedőn utolért 2 srác. Az elsőt el is magam elé engedtem, hadd fusson, én itt inkább sétáltam, nem tűnt hosszúnak és úgy voltam vele, hogy megnyomom az utolsó két kilométert. Hiába hagyott le a srác, azonnal újra sétált, vissza is előztem. Ezt lejátszottuk párszor és jött a síkom, gondoltam akkor viszlát, nem érhetsz utol. 😅

frissítőpont után már lefelé :)

A célba érkezés után gratulált és mondta hogy "vártam hogy mikor lassítasz, de csak egyre gyorsabban jöttél, nagyon kemény vagy". Persze az utolsó 300 métert lesprinteltem amúgy. Az úgy néz ki jól. 😂 És sikerült, nem bírt már megelőzni egyébként, úgyhogy nagyon örülök hogy adta a végén a motivációt a közeledő lépéseivel 😅

Azt is mondta, hogy általában 3-4 nő szokta megelőzni. Most akkor vagy a női mezőny erősödik vagy ennek a srácnak volt nehéz napja, de mindenesetre Józsi is azt mondta, hogy azért a VTM-en egy hatodik helyen húzzam ki magam. Én pedig azt kérdeztem magamtól, hogy az a gyerek, aki voltam, büszke lenne-e arra a nőre aki lettem? Erre a sport aspektusából nézve határozott igen a válasz. Utáltam a gimiben a futást, mert szarul ment és ez önbizalomromboló volt egy érzékeny kamaszkorban. Nem tettem bele soha semmit, most viszont teszek, konzisztensen, kitartóan, nem mindig motiváltan, de fegyelmezetten. 

Még mindig tart az eufória, bár épp azt beszéltük, hogy mindig lesznek új célok és addig jó amíg a futás magában örömet okoz és nem a helyezést kell kvázi hajszolni. Úgyhogy amíg meglep, ha jó helyen végzek pedig csak futva körülnézni jöttem egy szimpi rendezvényre, addig szerintem nagyon boldog leszek. 😁

Összes eredményhez kattints a szövegre!